Pentagramma

A Wikip�di�b�l, a szabad lexikonb�l.

Ha a Pentagram nev� t�r�k egy�ttest keresed, kattints ide

Pentagramma

A pentagramma mint v�gtelen csom�

A pentagramma vagy pentagram a szab�lyos �tsz�g �tl�i �ltal alkotott �t�g� csillag.

A pentagramma sz� a g�r�g πεντάγραμμον (pentagrammon) sz�b�l sz�rmazik, ami f�n�vi form�ja a πεντάγραμμος (pentagrammosz) vagy πεντέγραμμος (pentegrammosz) – „�t vonal” sz�nak.

A pentagramma �sid�k �ta fontos szimb�lum, aminek m�gikus von�sokat tulajdon�tottak. R�gen a V�nusz �s a hozz� kapcsol�d� istens�gek jelk�pe volt. A p�thagoreusokn�l fontos vall�si-filoz�fiai szerepet t�lt�tt be, n�ha Pitagorasz-f�le csillagk�nt is emlegetik.

[szerkeszt�s] Geometria

A pentagramma cs�csaiban l�v� sz�gek �sszege 5 � 36� = 180�, ugyanannyi, mint egy h�romsz�g sz�geinek �sszege. Sz�mos helyen megtal�lhat� benne az aranymetsz�s ar�nya. A k�z�pen l�v� alakzat maga is szab�lyos �tsz�g, a cs�csok �ltal kifesz�tett �tsz�gh�z is pontosan az aranymetsz�s szab�lyai szerint ar�nylik.

Pentagramma �s aranymetsz�s – a h�rom k�k szakasz ar�nya 1:φ:1-φ, a h�rom s�rg�� hasonl�k�ppen

A sz�rakon egym�s ut�n k�vetkez� pentagramm�k ar�nya �pp az aranymetsz�s

A szab�lyos �tsz�gh�z hasonl�an a pentagramma szimmetriacsoportja is a D₁₀ di�dercsoport.

[szerkeszt�s] T�rt�nete

[szerkeszt�s] �kor

A pentagramma legkor�bbi ismert eml�t�se mezopot�miai �r�sokban t�rt�nik, i.e. 3000 k�r�l. A sumerekn�l a pentagramma (cs�cs�val lefel�) az „UB” sz� piktogramja volt, jelent�se sarok, sz�g, zug, �reg, lyuk, verem. Babil�ni�ban val�sz�n�leg az �t ir�nyt jelk�pezt: el�l, h�tul, balra, jobbra �s fel�l. Ezeknek az ir�nyoknak asztrol�giai jelent�se volt: az �t bolyg�t (Jupiter, Merk�r, Mars, Szaturnusz �s V�nusz) jelk�pezt�k.

A pitagoreusok a (lefel� ford�tott cs�cs�) pentagramm�t a ύγιεια (Hygieia, eg�szs�g – egyben az eg�szs�g g�r�g isten�nek, Hygieia-nak a neve) n�vvel illett�k. Mivel az aranymetsz�s fontos szerepet j�tszott a vil�gk�p�kben, a pentagramm�t a t�k�letess�g jelk�p�nek tekintett�k. A vele kapcsolatos filoz�fi�jukat Syrosi Pherekid�sz fejtette ki m�v�ben, a Pentemychosban (amib�l csak t�red�kek maradtak fenn). A pentemychos sz� jelent�se „�t kamra”. A pitagoreusok a pentemychost egy helynek hitt�k valahol a Tartaroszban – ez az a hely, ahova a kozmosz els� cs�r�j�t el kellett helyezni, hogy a rendezett kozmosz megjelenjen.

Pentagramma Heinrich Cornelius Agrippa Libri tres de occulta philosophia c�m� m�v�b�l. Az �bra az emberi test �s az aranymetsz�s kapcsolat�t illusztr�lja. A cs�csokon l�that� jelek (fel�lr�l kezdve, az �ramutat� j�r�sa szerint) a Mars, a Jupiter, a Merk�r, a Szaturnusz �s a V�nusz asztrol�giai jelei.

[szerkeszt�s] K�z�pkor

A k�z�pkorban az �t �selemet jel�lt�k vele:

• ύδωρ, Hydor, v�z
• Γαια, Gaia f�ld
• ίδέα, Idea vagy ίερόν, Hieron "szent dolog"
• έιλή, Heile, h� (t�z)
• άήρ, Aer, leveg�

A szavak kezd�bet�i (υ-γ-ι-ει-α) �ppen a pentagramma pitagoreus nev�t adj�k ki.

A sz�mmisztik�ban �t �ga a n�i princ�pium (aminek sz�ma a kett�) �s a f�rfi princ�pium (sz�ma a h�rom) egys�g�t jelk�pezve a h�zass�g, a boldogs�g, a beteljes�l�s �s a t�k�letess�g jelk�pe volt. A tudom�nyok kulcs�nak, a titkok nyit�j�nak is tartott�k; Paracelsus szerint a leghatalmasabb jel.

A hajnalcsillag, J�zus jelk�pe

A kereszt�ny szimbolik�ban a pentagramma az �t �rz�k jelk�pe. A cs�csaira az S, A, L, V, S bet�ket �rva az eg�szs�g jelk�pe (az eg�szs�g latinul salūs). N�ha Krisztus �t seb�t is jelk�pezi. A pentagramma egyik cs�cs�t megny�jtva kapjuk a hajnalcsillagot. A pentagramma a betlehemi csillag jelk�pe is.

Pentagramma Stanislas de Guaita 1897-es La Clef de la Magie Noire c�m� k�nyv�b�l

[szerkeszt�s] �jkor

A szabadk�m�vesek a pentagramm�t l�ngol� csillagnak nevezt�k, �s a Napnak, az els� anyagnak, az �let forr�s�nak szimb�lum�t l�tt�k benne.

A Golden Dawn rend pentagrammaritu�l�j�ban a pentagramma egyetlen vonallal val� megrajzol�sa (az ir�nyt�l �s a kezd�pontt�l f�gg�en) a szellemid�z�s �s -�z�s kell�ke volt.

Anton LaVey individualista �s ateista szervezete, a Church of Satan jelk�p�ben, „Baphomet pecs�tj�ben” egy cs�cs�val lefel� mutat� pentagramma szerepel. Mivel az egy cs�cs�val felfel� mutat� �t�g� csillag hagyom�nyosan a szellemi vil�got �br�zolja, a felford�tott pentagramma LaVey szerint az ember testi, karn�lis jelleg�t fejezi ki. Maga a csillag az egy�n �ltal megtapasztalt szubjekt�v vil�gmindens�get is szimboliz�lja.

A k�rbe rajzolt pentagramma a neopog�nyokn�l az �t �selem egyens�ly�t szimboliz�lja.

[szerkeszt�s] �jpog�nys�g

Az �jpog�ny mozgalmak gyakran haszn�lj�k a k�rbe rajzolt pentagramm�t (pent�kulum) az �t �selem (t�z, v�z, f�ld, leveg�, l�lek) egyens�ly�nak szimb�lumak�nt.

[szerkeszt�s] Pentagramm�k az irodalomban

A Sir Gawain �s a z�ld lovag c�m� 14. sz�zadi k�ltem�ny szerint Sir Gawain pajzs�n pentagramma volt, aminek az �t �le a lovags�g �t er�ny�t jelk�pezte.

Goethe Faustj�ban Mefiszt� nem tud �tl�pni a pentagramm�val megjel�lt k�sz�b�n.

A Cthulhu m�tosz egyes, August Derleth �ltal �rt (de rendszerint t�vesen H. P. Lovecraftnak tulajdon�tott) darabjaiban szerepl� �si jel (Elder Sign) egy g�rbe vonalakkal rajzolt pentagramma, a k�zep�n egy szem szimb�lum�val. Legel�sz�r Derleth �rnyak a kapu el�tt (The Lurker at the Threshold) c�m� novell�j�ban szerepelt.

[szerkeszt�s] A pentagramm�b�l sz�rmaz� mai jelk�pek

Marokk� z�szlaja

• A pentagramma a Brigate Rosse nev� olasz marxista terrorista csoport jelk�pe.
• A piros alapon z�ld pentagramma Marokk� z�szlaja.

[szerkeszt�s] Forr�sok

• Helikon: Jelk�pt�r, 2000, ISBN 963-208-658-9

[szerkeszt�s] K�ls� hivatkoz�sok

• Pitagorasz (P�thagorasz i.e.580-520 k�r�l.)
• A pentagramma �s a Baphomet-szimb�lum
• �t�g� csillagok a t�rk�pen: Budapesti Szoborpark | Che Guevara eml�km�ve Kub�ban
  
  
  Forr�s:Wikipedia